A válasz egy határozott nem! Lényegesen jobban hasonlít a nevük, mint a két program maga. A közös pont, hogy mind a kettőt az Európai Bizottság legsikeresebb programjai között tartják számon, illetve mind a kettő nemzeteken átívelő kezdeményezés. A sima Erasmus Program – avagy Erasmus ösztöndíj – egyetemi hallgatók európai mobilitását (azaz A-ból B-be való eljutását), tapasztalatszerzését vagy szakmai gyakorlatát biztosítja egy másik tagország felsőoktatási intézményében. Az Erasmus+ Program ezzel szemben egy jóval tágabb fogalom, amely - szintén az Európai Bizottság programjaként - a felsőoktatást, köznevelést, szakképzést, felnőtt tanulást, ifjúságügyet és sportot is magába foglalja. Szervezetünk elsősorban az ifjúsági területen, az „Egyének tanulási célú mobilitása” nevű pályázati kategóriával foglalkozik. Ezen belül is, elsősorban „Ifjúsági csereprogramokkal”, illetve „Ifjúságsegítők mobilitása” elnevezésű pályázattípusokkal foglalkozunk.

Rövidebben ifjúsági cserék, még rövidebben ificserék, különböző országokból érkező 13-30 év közötti fiatalok csoportjainak teremt lehetőséget a találkozásra és az egymástól való tanulásra egy adott tematika mentén (5-21 napig). Minimum két különböző európai uniós és azzal határos programország nemzetközi együttműködésével valósítható meg.

Rengeteg féle programba (gyakoribb nevén „projekt”-be) bele lehet futni. A teljesség igénye nélkül említve néhány népszerűbb témát: környezetvédelem, digitalizáció, társadalmi befogadás, önismeret, mentális egészség, európai értékek, vállalkozókészség fejlesztése, művészetek, stb. A teljesség igénye nélkül említve pár kevésbé gyakori témát: önismerettel kapcsolatos projekt a Harry Potter univerzum szimbólumait felhasználva, spiritualitással foglalkozó projektek, tánc, mint önkifejező eszköz köré épülő programok, konfliktuskezeléssel kapcsolatos projekt, „vissza a természetbe”, azaz digitális-detox projekt, stb. A projektek témái kapcsán van egy fő sodrásirány, amit az Európai Bizottság határoz meg, viszont, amint láthatjuk, elég nyitott a program ahhoz, hogy kísérletezőbb elképzelések is megvalósulhassanak, ha az várhatóan jó hatással lesz a fiatalokra.

Nem is kell! Nagyon ritkák az ennyire hosszú ifjúsági cserék. Általánosságban 8-10 napig tartanak, az utazási napokat is beleszámítva.

Ez is elég ritka, bár előnyei is vannak. Általában van egy célcsoport, amit a projekt témájához igazítanak a szervezők, így ha az mondjuk a pályaválasztással kapcsolatos, akkor inkább fiatalabb résztvevőket fognak toborozni, ha pedig mondjuk egy komolyabb önismereti programról van szó, akkor megadhatnak a szervezők egy felsőbb minimális korhatárt is.

Egyáltalán nem! Ráadásul technikailag, ha a projekt első napjáig még 30 éves vagy, akkor mehetsz. De ha 31 éves is elmúltál, akkor sem vagy kizárva, ugyanis mindegyik országból jövő fiatalok csoportjának van egy (vagy több) csoportvezetője, akinél csupán annyi kikötés van, hogy múljon el 18 éves, felső korhatár viszont nincsen. A csoportvezető egy olyan résztvevő, aki valamennyivel tapasztaltabb az Erasmus+ világában, és képes némi plusz felelősséget magára venni, ami például olyan dolgokból állhat, mint a többi résztvevő alapszintű felkészítése, közvetlenebb kapcsolattartás a szervezőkkel, adminisztratív teendők ellátása, stb. Ha már elmúltál 31 is, és nincs még rutinod az Erasmus+ világban, akkor sincs veszve semmi. Ajánljuk figyelmedbe az ifjúságsegítők mobilitása elnevezésű projekteket.

Egy fokkal komolyabb kategória. Azt leszögezném már az elején, hogy nincs semmiféle megkötés a korhatár tekintetében. Régebbi (és az egyszerűség kedvéért ma is használatos) nevén „tréning”-ek elsősorban szakmai fejlődést biztosító tevékenységek és hálózatépítő lehetőségek ifjúságsegítőknek, melynek célja a minőségfejlesztés támogatása az ifjúsági munka területén, különösen az ifjúsági szervezetek és/vagy az egyéb érintett szereplők közötti szorosabb együttműködés révén.

Habár van ilyen nevű szakképesítés, itt egyáltalán nem erről van szó, nincs semmiféle ilyen kritérium. Amennyiben érzékeny vagy a körülötted lévő világra, szeretnél valamilyen változást látni benne, és kifejezetten érdekel a tréning témája, akkor jó esélyekkel indulsz. Nagyon ritka az, hogy komolyabb előéletet várnának el a szervezők a résztvevőktől, általában a téma iránti lelkesedés és nyitottság elég lehet, az ifjúsági munkában szerzett tapasztalat pedig csupán előnyt jelent.

Ez az egyik legjobb része: szinte semennyibe. Az Európai Unió finanszírozza az utazásodat, a szállásodat, az ellátásodat és a programokat is. Mégsem mondhatjuk, hogy teljesen ingyenes a részvétel a következők miatt: - Az utazási költségeidet előre meg kell előlegezned, és ezt csak a projekt után általában 1-2 hónapon belül kapod vissza. o Tehát ha messzi országba utazol, akkor akár egy nagyobb összeget is meg kell előlegezz. Ha közelibe, akkor egy kisebb összeget. o Ha nagyon rossz anyagi körülmények között vagy, akkor kérheted a küldő szervezet támogatását, hogy kitaláljatok valami megoldást. - Költőpénzt neked kell vinni, ha ajándékot, szuvenírt, stb. szeretnél vásárolni. - Előfordul, hogy a küldő szervezet kér a résztvevőtől kb. 10 000 forint adományt a szervezet fenttartása céljából. - Egyre gyakoribb trend, hogy a projekt szervezői úgynevezett „participation fee” formájában kérnek tőled kb. 30-35 euró részvételi díjat, ami a projekt egyéb költségeit fedezi. Adományra és részvételi díjakra többek között azért van szükség, mert az infláció mellett egyre nehezebb kijönnie a szervezetnek a rendelkezésére álló támogatásból, így ezek sokat tudnak segíteni a projektek minőségén és a szervezetek fenttarthatóságán. Úgyhogy a részvétel nem 100%-ban ingyenes, de ne felejtsük el, hogy mindezért cserébe kb. 8-10 napnyni (jó esetben) minőségi programot, illetve felejthetetlen utazást és közösségi élményt kapsz!

Legegyszerűbben az adott projektben résztvevő hazai, úgynevezett „küldő szervezet” online felületein teheted ezt meg.

Ez nálunk itt a honlapon található „Projektek” menüpont alatti „Aktuális felhívások” fül, vagy pedig a facebook-oldalunk (https://www.facebook.com/sabaitraining). Illetve, léteznek rendkívül hasznos facebook-oldalak, ahol össze vannak szedve az aktuális lehetőségek: https://www.facebook.com/groups/191650867858051 (Youth Projects Hungary) https://www.facebook.com/lehetosegtar (Lehetőségtár)

Általában azzal a struktúrával fogsz találkozni, hogy van egy rövid leírás a projektről, illetve egy dokumentum („Infopack”) minden fontosabb információval, amit a jelentkezés ezen fázisában tudnod kell. Ha felkelti az érdeklődésed a projekt, akkor általában egy másik linken tudod megnyitni a jelentkezési lapot („Application form”), ahol beküldheted a tényleges igényed a projekten való részvételre, többféle rövidebb és hosszabb kérdés megválaszolásával. Ez az általános struktúra, de előfordul, hogy a küldő szervezet csak az e-mail címét adja meg a rövid leírás mellé, és azon keresztül tudsz jelentkezni.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha a projekt témájára nyitottan, a kérdésekre kellő időt szánva és őszintén válaszolsz, akkor nagyon jó esélyekkel indulsz. Habár az Erasmus+ Program nagyon jó lehetőségeket kínál, még mindig elég kevesen ismerik, és ezért ritka a nagy túljelentkezés. Amennyiben mégsem sikerül a jelentkezés, bátran lehet írni a küldő szervezet egyik elérhetőségén, hogy tanácsot kérj a jelentkezés kapcsán. Előfordul, hogy különböző okok miatt már kiválasztott résztvevők visszamondják jelentkezésüket, így mégis eljuthatsz a „várólistáról” egy adott projektre.

A küldő szervezet, akihez benyújtottad a jelentkezésedet, mindenben segíteni fog téged. Fontos, hogy merj kérdezni! A szervezet a felelős azért, hogy te megfelelően felkészülten juss el a projektre, de a te oldaladra is szükség van, hogy kommunikáld, ha valamit nem értesz, valamiről nem volt szó vagy csak szimplán kételyeid vannak.