Share it

Create Peace Through Leadership – Egy sokszínű tréning nyomában

A Sabai Tréning Egyesület képviseletében 2018 decemberében egy hetet tölthettem Alsótoldon, ahol a vezetéselmélet és a mindfulness kapta a főszerepet. A világ minden tájáról érkeztek eltérő korú, foglalkozású résztvevők Magyarországra, ennek köszönhetően a legjobb dolog volt jellemző: a sokszínűség.

A trénerek nagyszerűen egyensúlyban tartották a tudásanyag és a szituációs játékok arányát. Amikor már majdnem kezdtem elfáradni, akkor mindig egy könnyed, mégis tanulságos játék következett.

Lenyűgözött, hogy egészen egyszerű tárgyak segítségével kaptunk értékes tartalmat, amellyel mehetünk tovább az utunkon és segíthetünk másoknak is.

Ilyen volt például az elmét szimbolizáló üveg, amelybe csillámokat szórva mutatta be a tréner, hogy mi történik a fejünkben, ha nem vagyunk tudatosak. Egy másik játék volt, amikor álom tornyot kellett építenünk fapálcikákból és pillecukorból, amellyel megtanulhattuk, hogy hányan beleszólnak az életünkbe, ami a miénk még akkor is, ha be van kötve a szemünk, ez bizony a mi álomtornyunk!

Minden reggel 7 órától lehetett jógázni, ezt követte a reggeli, utána pedig az előző napon tanultakat kellett visszamondanunk, játékosan és olykor egymásnak segítve. Sokszor megbeszéltük, hogy az adott feladatok után hogy éreztük magunkat. Összefoglaltuk, ami bennünk van és ettől nagyon hamar kialakult egy olyan bensőséges és intim kapcsolat más országokból érkező emberek között, ami egészen leírhatatlan.

Workshopot is készítettünk, amely szellemesen úgy volt kialakítva, hogy mindenki kiválaszthatja azt a témát, ami őt leginkább foglalkoztatja, és ehhez megkereshette a társait.

A vezetés elmélet segített abban, hogy mindenki átláthassa a vezetők típusait és egy csapat felépítését, utána pedig megtanulja saját magát pozícionálni az egészben. Ez azért hatalmas előny, mert a legtöbb ember talán évek múltán sincs azzal tisztában, hogy ő maga ki is az egészben és hogyan is épül fel az a bizonyos egész.

Megtanultuk, hogy mennyire fontos, hogy mások vagyunk, így egy közös rendszerben sokkal effektíven dolgozhatunk az adott projekten.

A mindfulness azt hiszem, hogy olyan volt a lelkünknek, mint télen száraz kézre egy kis hidratáló krém. Hiszen a hétköznapokban sokszor a megszokásoknak élünk és nem figyelünk befelé eléggé, valamint nem vagyunk a jelenben.

Interjúkat készítettem a résztvevőkkel és mindenki kitért arra, hogy nagyon hasznos volt számára ez a tapasztalás. Én úgy gondolom, hogy ezt őszintén így is érezték. Kihangsúlyoznám a Dance mandalát, amely nem máshova vitt el, mint saját magunk legmélyére, ugyanis mindenki egy sötét szobában tudatosan összerakott zenére úgy táncolt, ahogyan szeretett volna. Igen, korlátok nélkül, szabadon. Régen aludtam olyan jót, mint ezután, őszintén meg kell, hogy mondjam. Egy résztvevő megsúgta nekem, hogy már két éve nem sírt és most végre valami kiszakadt belőle, aminek már itt volt az ideje. Azt hiszem, hogy ez sokat elmond ennek a mélységéről.

Kis csapatokra voltunk osztva és nagyon értékeltem, hogy minden este megbeszéltük az aznapi tapasztalatainkat.

Ha bárkinek valami ötlete volt, akkor a trénerek azonnal a kérésének megfelelően jártak el másnap. Őszinte érdeklődést láttam a trénerek hozzáállásában, amit eddig még nem tapasztaltam, és ami engem is megnyitott.
Igen, ott tudtam lenni feljben és szívben, hiszen ez volt a cél.

Amikor hazaértem, akkor a barátaim azt mondták, hogy olyan vagyok mintha kicseréltek volna.
Be kell valljam, ezelőtt egy nehezebb időszak volt az életemben és azt hiszem, hogy a legjobb helyre kerültem.

 

Szerző: Fazekas Andrea

Special thanks to: